2015. június 8., hétfő

Végre Stocholm

Sziasztok! Nagy kihagyás után itt a második rész! Amint tudom hozom, majd a következő részeket. A rész alatt ne felejtsetek el véleményezni és esetleg hozzászólni. Iratkozzatok fel és olvassatok!;) Ja és nézzétek el, hogy még ez se a legizgalmasabb rész...♥
xoxo Inez♥



Kb. egy órája ültünk a kocsiba. Szólt a rádió.
- Anya még mennyi? - kérdeztem.
- Már csak 4 óra. - fordult hátra.
- Úristen. - szörnyülködtem.
- És most jöjjön egy új fiúbanda a The Fooo tőlük pedig a Wild Hearts. - mondta be a rádió.
Egész jó szám volt. Tetszett. Beírtam a  jegyzetekbe, hogy el ne felejtsem.
- Kaj játszunk? - szólalt meg Noah.
- Mivel? - néztem rá.
- Jenga. - mutatta fel a tabját.
- Gyere ülj középre. - mutattam neki.
- Én kezdem. - kötötte be magát.
- Csak nyugodtan. - feleltem.
Vicces volt, mert még soha nem játszottunk. Nagyon jól elvoltunk és sokat nevettünk.
- Anya mikor leszünk már ott? - kérdezte Noah.
- Már csak két óra. - válaszolta apa.
- Így elment az idő? - néztem rá az öcsémre.
- Hát ha jól szórakozik az ember akkor gyorsabban megy az idő. - magyarázta anyu.
- Álmos vagyok. jelentette ki Noah.
- Akkor aludj. - mondta apu.
- Anya a kamionok mikor érkeznek meg? - hajoltam előre.
- Ők majd később 1-2 órával. - válaszolta.
- Ú akkor addig nem megyünk majd el a plázába? - kérdeztem.
- Mi apáddal nem megyünk, mert a házhoz kell menni. De ti nyugodtan mehettek. - mondta anya,
- Noah akarsz jönni? - néztem rá.
- Naná. - válaszolta kapásból.
- Kirakunk titeket ott és mikor a kamionok jönnek akkor anyátok elmegy értetek. - ismertette apu.
- Megegyeztünk. - vigyorogtam.
- Na alszok. - fordult el Noah.
- Én is. - cselekedtem én is hasonlóan.
Lazítás képpen elgondoltam , hogy mit fogok venni és, hogy mit fogunk csinálni a plázában. De közben elaludtam.

- Gyerekek megérkeztünk! - szólt hátra anya és erre mindketten fel keltünk.
Kinéztem az ablakon és hatalmas épületek voltak  mindenhol.
- Végre! Végre Stockholm! - kiáltottam fel.
- Igen. - sóhajtott apu.
- És ott is van a pláza. - mutatott anyu a távolba.
- Olyan nagy? - csodálkozott Noah.
- Az a jó. - mondtam.
Apa leparkolt egy szabad helyen a pláza közelében.
- Itt foglak valahol várni majd, - mondta anya.
- És itt egy kis pénz. - vette ki apu a tárcájából a költőpénzünket.
Elvettem tőle a pénzt és a saját pénztárcámba raktam azt pedig a táskámba.
- Majd hívlak. - szólt egy utolsót anya majd elhajtottak.
- Na gyerünk vásárolni. - néztem rá az öcsémre.
- Hova megyünk először? - kérdezte.
- Kaja? - kérdeztem és a hasamhoz kaptam.
- Benne vagyok. - indult el.
Együtt mentünk be a plázába és a célpontunk a meki volt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése