Pár percig sétáltunk majd a vissza jutottunk a térre és elindult a fiúk száma. Felix kezdett el mellettem énekelni pár sort. Omar folytatta utána Olly és végül Oscar is becsatlakozott. Néhány elkezdte oszlatni a tömeget, hogy a fiúknak legyen helye és elkezdtek táncolni. A lányok úgy gyűltek köréjük, mint a legyek. Legelöl álltam. Vége le az első számnak és indult is a Wild Herats. Én is énekeltem velük és az egyre növekvő tömeggel. A lányok mellettem egyre jobban a fiúkhoz akartak jutni. Talán én voltam a legnyugodtabb a rajongók közül. Felix végig engem nézett. Mikor vége lett a dalnak a fiúk kaptak vizet és fújhattak egyet. Felix a saját vizét a kezembe nyomta. Az alig háromperces szünet után megszólalt a következő dal. Nem ismertem de az egyik lány odasúgta a másiknak, hogy a Friday are Forever a címe. Ritmusos volt és fülbemászó. Mindenki ordította körülöttem a szöveget. Igazán tetszett a dal. Lement a dal és egy perc múlva már indult is a következő. Sokan felkiáltottak és néhányan sírni kezdtek. Mindenki tört előre. A telefonomat előkaptam és elkezdtem videózni. A "just like you" résznél Felix folyton rám mutatott. Akár, hányszor ez a rész jött minden fiú másvalakire mutatott, kivétel Felix. Ő mindig rám. Utána jött Omar szólója. Hozzám sétált és megfogta a kezem. Nekem énekelte. A lányok körülöttem nyújtották felé a kezemet de ő rám figyelt csak. Én csak mosolyogtam. Az utolsó "just like you" résznél Olly hirtelen felém fordult és ő is rám mutatott. Mikor vége lett elkezdték a dedikálást. Én kisétáltam a tömegből és egy közeli padra ültem le amit egy fa ágai eltakartak. Elővettem a telefonomat és megnéztem a videót amit csináltam. Feltöltöttem youtubera és instara is. A twitter se hagytam ki. Megjelöltem rajta a fiúkat is. Perceken belül 100 meg 1000 értesítésem érkezett a három közösségi oldalra. Nagyon belemerültem az értesítések megnézegetésébe és megijedtem amikor leült mellém valaki.
- Hát te? - néztem fel.
- Nincs kedvem most dedikálni. Inkább veled beszélgetnék. - mondta tök egyszerűen Olly.
2017. február 8., szerda
Anya kérlek!
- Van estére programod? - kérdezte Felix.
- Nincs. - feleltem.
- Tudod ma hagyományos utcai karnevál van. Minden éven megrendezik és idén koncertet adunk. Van kedved eljönni? - karolt át Felix.
- Persze. - mosolyogtam.
Oscar megérkezett az innivalókkal és tovább dumáltunk 4-en. Olly ugyanis a konyha után az emeletre felvonult. A fiúk sok mindent elmeséltek a barátságukról és a bandáról.
- Lassan készülődő idő van. - jött le a lépcsőn Olly.
- Akkor én megyek. - álltam fel.
- Nyolcra legyél kész. - kísért ki Felix.
- Jó. - öleltem meg.
- Majd hívlak. Szia. - integetett.
- Oké, szia! - intettem vissza majd elsétáltam.
Hazamentem és rohantam készülődni. Lezuhanyoztam, megmostam a hajam és megszárítottam. Besütöttem azt a pár tincset ami nem úgy állt, ahogyan kellett volna. Feldobtam a natúr sminkem és a szekrényembe kezdtem turkálni. Anya nyitott be.
- Mit kérsz vacsira? - kérdezte. - Te meg hova készülsz? - nézett furán.
- Karnevál lesz a városba és Felix meg a bandája fellép. Elhívott, hogy nézzem meg őket. - vettem ki a szoknyámat a szekrényből.
- És ki engedett el? - tette csípőre a kezét.
- Te? - kérdeztem és ránéztem.
- Én ugyan nem! - nézett rám szigorúan.
- Kérlek anya! - mentem oda hozzá,
- Most már ne is álmodj róla! - kapta el a kilincset és kivette a kulcsot. Becsapta maga mögött az ajtót és kulcsra zárta.
Rángattam a kilincset és ordítottam anyával. Ő az ajtó másik oldaláról kiabált. Megfordultam és belevettem magam az ágyba. Elkezdtem sírni. Felixnek meg kellett írnom, hogy sajnos nem mehetek, de mielőtt úgy döntöttem, hogy írok neki felhívtam anyát.
- Bocsánat. - mondtam szipogva mikor felvette.
- Tudod, hogy mindent meg kell előbb kérdezni. - mondta sóhajtva.
- Elmehetek a karneválra? - kérdeztem
- Öltözz, máris megyek és kinyitom az ajtót. - felelte.
- Köszönöm. - tettem le a telefont.
Ledobtam az ágyra és gyorsan elővettem a harisnyámat meg a fekete toppomat. Felöltöztem és megigazítottam a sminkemet. Még a piros fekete kockás ingemet felkötöttem a derekamra és felvettem a cipőmet. Anya kinyitotta az ajtót és belépetté
- Szeretlek. - öleltem meg.
- Én is. De nem szeretem ha ilyen vagy. - nézett a szemembe.
Csengettek így együtt mentünk le az emeletről. Anya kinyitotta az ajtót amíg ittam egy pohár kólát és a fiúk felsorakoztak a kapuig. Anya adott még pénzt és odaléptem az ajtóhoz.
- Igen lazán öltöztél. Tegnap is fáztál. - ölelt meg Felix.
- Itt az ingem. - mosolyogtam.
- Mehetünk? - szólalt meg Olly.
- Igen. - néztem rá.
Kisétáltunk a kapun és elindult a városba. A karneválon nyüzsögtek az emberek. Egy nagy téren álltunk meg és egy fekete furgonhoz siettünk. Ott pár ember rárakta a fiúkra a mikrofont és utána elindult a nagy tömegbe.
- Nincs. - feleltem.
- Tudod ma hagyományos utcai karnevál van. Minden éven megrendezik és idén koncertet adunk. Van kedved eljönni? - karolt át Felix.
- Persze. - mosolyogtam.
Oscar megérkezett az innivalókkal és tovább dumáltunk 4-en. Olly ugyanis a konyha után az emeletre felvonult. A fiúk sok mindent elmeséltek a barátságukról és a bandáról.
- Lassan készülődő idő van. - jött le a lépcsőn Olly.
- Akkor én megyek. - álltam fel.
- Nyolcra legyél kész. - kísért ki Felix.
- Jó. - öleltem meg.
- Majd hívlak. Szia. - integetett.
- Oké, szia! - intettem vissza majd elsétáltam.
Hazamentem és rohantam készülődni. Lezuhanyoztam, megmostam a hajam és megszárítottam. Besütöttem azt a pár tincset ami nem úgy állt, ahogyan kellett volna. Feldobtam a natúr sminkem és a szekrényembe kezdtem turkálni. Anya nyitott be.
- Mit kérsz vacsira? - kérdezte. - Te meg hova készülsz? - nézett furán.
- Karnevál lesz a városba és Felix meg a bandája fellép. Elhívott, hogy nézzem meg őket. - vettem ki a szoknyámat a szekrényből.
- És ki engedett el? - tette csípőre a kezét.
- Te? - kérdeztem és ránéztem.
- Én ugyan nem! - nézett rám szigorúan.
- Kérlek anya! - mentem oda hozzá,
- Most már ne is álmodj róla! - kapta el a kilincset és kivette a kulcsot. Becsapta maga mögött az ajtót és kulcsra zárta.
Rángattam a kilincset és ordítottam anyával. Ő az ajtó másik oldaláról kiabált. Megfordultam és belevettem magam az ágyba. Elkezdtem sírni. Felixnek meg kellett írnom, hogy sajnos nem mehetek, de mielőtt úgy döntöttem, hogy írok neki felhívtam anyát.
- Bocsánat. - mondtam szipogva mikor felvette.
- Tudod, hogy mindent meg kell előbb kérdezni. - mondta sóhajtva.
- Elmehetek a karneválra? - kérdeztem
- Öltözz, máris megyek és kinyitom az ajtót. - felelte.
- Köszönöm. - tettem le a telefont.
Ledobtam az ágyra és gyorsan elővettem a harisnyámat meg a fekete toppomat. Felöltöztem és megigazítottam a sminkemet. Még a piros fekete kockás ingemet felkötöttem a derekamra és felvettem a cipőmet. Anya kinyitotta az ajtót és belépetté
- Szeretlek. - öleltem meg.
- Én is. De nem szeretem ha ilyen vagy. - nézett a szemembe.
Csengettek így együtt mentünk le az emeletről. Anya kinyitotta az ajtót amíg ittam egy pohár kólát és a fiúk felsorakoztak a kapuig. Anya adott még pénzt és odaléptem az ajtóhoz.
- Igen lazán öltöztél. Tegnap is fáztál. - ölelt meg Felix.
- Itt az ingem. - mosolyogtam.
- Mehetünk? - szólalt meg Olly.
- Igen. - néztem rá.
Kisétáltunk a kapun és elindult a városba. A karneválon nyüzsögtek az emberek. Egy nagy téren álltunk meg és egy fekete furgonhoz siettünk. Ott pár ember rárakta a fiúkra a mikrofont és utána elindult a nagy tömegbe.
A két Oscar és Omar
- Emlékszel, hogy meséltem a 3 legjobb barátomról.
- Igen. - bólogattam.
- Bemutatnálak nekik. Mit szólsz? - mosolygott rám.
- Oké megvárjuk míg anya hazaér és mehetünk.
- Nézzünk meg valami filmet. - mondtam.
- Oké. Válassz valamit.
- Rendben.
Bekapcsoltam a Vasembert és azt néztük majd mikor vége lett beszélgettünk. Elmondta, hogy mi volt azután, hogy megrohanták a lányok. Anya megjött és felrohantam öltözni. Utána elindult Felixékhez. Séta közben mesélt kicsit jobban a fiúkról, hogy mire számíthatok. Mikor elértünk hozzájuk előkapta a kapu kulcsot és be is mentünk.
- Ahh tesó remélem hoztál valami kaját. Éhen döglök. - kiáltottak a nappaliból.
- Nem hoztam semmit. - vette le a cipőjét Felix.
- Oh haver ő ki? - lépett ki a nappaliból a fiú.
- Kajsa vagyok. - intettem.
- Te vagy Kajsa? Örülök, hogy végre találkozhatunk, én Omar vagyok.- lépett hozzám és adott két puszit.
- Menny csak beljebb. - tolta meg a derekamat Felix.
- Felix jött? - rohant le a lépcsőn egy nagy hajú fiú.
- Ő is. - felelte Omar.
- Waow. Te biztosan Kajsa vagy! Örülök. - lépett ő is hozzám és adott 2 puszit.
- Mi van itt? - lépett ki a 3. fiú a fürdőből mivel csak egy törölköző volt a derekára tekerve.
- Ember öltözz már fel! - kiáltott rá Felix.
- Oh bocs! Megyek. - indult el az emeletre.
- Amúgy én Oscar vagyok. - folytatta a társalgást a nagy hajú.
- Amíg Mr. Törölköző felöltözik üljünk le.
- Oscar hozz valami innivalót Kajsanak. - mondta Omar
- Hívjatok csak Kajnak.
- Rendben. - kacsintott Olly.
- Felix baromi jó választás, nem osztozunk? - súgta elég hangosan Omar.
- Menny már! - lökte el nevetve.
- Picsába. - hallottam Oscar hangját a konyhából.
- Itt is vagyok! - trappolt le a lépcsőn a törölközős fiú.
Nadrágban és felsőben jött oda hozzám.
- Oscar Molander vagyok. Kegyedben kit tisztelhetek? - csókolta meg a kezem.
- Ö....Kajsa Lindberg vagyok. - néztem rám furán
- Fejezd már be. - ütötte meg Ollyt Omar.
- Vicces. - fordult hátra Oscar.
- Szóval miújság Kaj? - kérdezte a fekete hajú fiú
- Semmi. - mondtam elnyújtva.
- Merre voltál a nyáron? - ült le mellém Olly.
- Sehol mert most költöztünk ide. - húzódtam odébb mert túl közel jött.
- Ú akkor ha gondolod megmutatom a várost. Mindent ismerek, - kacsintott.
- Már Felix megmutatta. - mosolyogtam
- Ja, értem. - vett vissza magából és kisétált a konyhába.
- Igen. - bólogattam.
- Bemutatnálak nekik. Mit szólsz? - mosolygott rám.
- Oké megvárjuk míg anya hazaér és mehetünk.
- Nézzünk meg valami filmet. - mondtam.
- Oké. Válassz valamit.
- Rendben.
Bekapcsoltam a Vasembert és azt néztük majd mikor vége lett beszélgettünk. Elmondta, hogy mi volt azután, hogy megrohanták a lányok. Anya megjött és felrohantam öltözni. Utána elindult Felixékhez. Séta közben mesélt kicsit jobban a fiúkról, hogy mire számíthatok. Mikor elértünk hozzájuk előkapta a kapu kulcsot és be is mentünk.
- Ahh tesó remélem hoztál valami kaját. Éhen döglök. - kiáltottak a nappaliból.
- Nem hoztam semmit. - vette le a cipőjét Felix.
- Oh haver ő ki? - lépett ki a nappaliból a fiú.
- Kajsa vagyok. - intettem.
- Te vagy Kajsa? Örülök, hogy végre találkozhatunk, én Omar vagyok.- lépett hozzám és adott két puszit.
- Menny csak beljebb. - tolta meg a derekamat Felix.
- Felix jött? - rohant le a lépcsőn egy nagy hajú fiú.
- Ő is. - felelte Omar.
- Waow. Te biztosan Kajsa vagy! Örülök. - lépett ő is hozzám és adott 2 puszit.
- Mi van itt? - lépett ki a 3. fiú a fürdőből mivel csak egy törölköző volt a derekára tekerve.
- Ember öltözz már fel! - kiáltott rá Felix.
- Oh bocs! Megyek. - indult el az emeletre.
- Amúgy én Oscar vagyok. - folytatta a társalgást a nagy hajú.
- Amíg Mr. Törölköző felöltözik üljünk le.
- Oscar hozz valami innivalót Kajsanak. - mondta Omar
- Hívjatok csak Kajnak.
- Rendben. - kacsintott Olly.
- Felix baromi jó választás, nem osztozunk? - súgta elég hangosan Omar.
- Menny már! - lökte el nevetve.
- Picsába. - hallottam Oscar hangját a konyhából.
- Itt is vagyok! - trappolt le a lépcsőn a törölközős fiú.
Nadrágban és felsőben jött oda hozzám.
- Oscar Molander vagyok. Kegyedben kit tisztelhetek? - csókolta meg a kezem.
- Ö....Kajsa Lindberg vagyok. - néztem rám furán
- Fejezd már be. - ütötte meg Ollyt Omar.
- Vicces. - fordult hátra Oscar.
- Szóval miújság Kaj? - kérdezte a fekete hajú fiú
- Semmi. - mondtam elnyújtva.
- Merre voltál a nyáron? - ült le mellém Olly.
- Sehol mert most költöztünk ide. - húzódtam odébb mert túl közel jött.
- Ú akkor ha gondolod megmutatom a várost. Mindent ismerek, - kacsintott.
- Már Felix megmutatta. - mosolyogtam
- Ja, értem. - vett vissza magából és kisétált a konyhába.
2017. február 7., kedd
Hazudott
Egyedül baktattam haza és egyre jobban fáztam. Mellette pedig jól el is tévedtem. Amikor már végképp nem tudtam, hogy hol vagyok feladtam és felhívtam anyát. Értem jött és hazavitt. Hazaérve felrohantam a szobámba és a laptopomat magamhoz véve vágódtam bele az ágyba. Egyből a youtubera mentem és beírtam a The Fooot. A legelső találatra lépve elindult a zene és megláttam Felixet. Könnybe lábadt a szemem és félredobtam a laptopot. Bőgni kezdtem. Minden végig futott az agyamon, a folytonos sapkahordás, bujkálás, a lányok, minden összeállt. Hazudott nekem. Szinte mindenben. Olyan 2 óra lehetett mikor anya benyitott és leült mellém.
- Mi történt? - törölte le a könnyeimet.
Elmeséltem neki a mozit, hogy körbe vitt a városba. Azt is, hogy percek alatt több 100an lettek a kikötőben. A videót is megmutattam neki.
- Nem értem miért nem árulta el. - karolt át.
- Én sem. Ennyire nem lehet megbízni bennem? - néztem rá.
- Nem a te hibád. - puszilta meg a homlokomat.
- Pedig olyan jó volt vele. - szipogtam.
- Biztosan fog keresni és megmagyaráz mindent. - simogatott anya.
- Nem tudom, hogy szeretném-e.
- Ezt neked kell tudni.
- Tudom. - fújtam ki az orrom.
- Ideje aludnod. - tolt el magától.
- Jól van. - álltam fel az ágyról
Anya elköszönt és kiment. Átvettem a piszimet és bebújtam az ágyamba. Felnéztem twitterre és több 10 ezer retwitt, kedvencnek jelölés és néhány 100 komment volt a kép alatt amit felraktam Felixel. Eléggé rosszul éreztem magamat a történtek után így kinyomtam a laptopomat és aludtam. Nem igazán ment és sokszor fel is keltem. 9 órakor meguntam a próbálkozást és inkább felkeltem. A telefonomra rápillantva láttam, hogy 3 üzenet fogadott. Mind Felixtől jött.
1. " Szia nagyon sajnálom az egészet. Tudom, hogy elszúrtam."
2. " Annyira sajnálom. Remélem meghallgatsz."
3. " Hazudtam de szeretnék mindent megmagyarázni."
Nem válaszoltam egyikre se. Elmentem és beültem egy kád vízbe. A fürdés utána benéztem Noah szobájába és még aludt. Letrappoltam a lépcsőn és a konyhába mentem. A hűtőből kikaptam egy zacskós salátát és mikor megfordultam ledöbbentem. Felix ült velem szemben az étkező asztalnál.
- Jó reggelt. - mondta.
- Neked is. - mondtam ledermedve és még a saláta is kiesett a kezemből.
- Anyud be engedett.
- Miért jöttél? - szólaltam meg.
- Meg akarom magyarázni. - felelte.
- Hát jó. Meghallgatlak.
Leültünk a kanapéra és elkezdte mondani. Minden mondatában benne volt a bocsánat és a sajnálom. Bevallotta, hogy nagyon kedvel és annyira jól érezte magát velem, hogy én nem tudtam, hogy ki ő. Ezért nem akarta el mondani. Félt, hogy majd máshogy viszonyulok hozzá.
- Nem haragszom. - mondtam.- De nagyon rosszul esett, hogy ennyire nem mertél megbízni bennem. - Nem tudom mit gondoltam, csak féltem. Tényleg nem úgy ismertelek meg.
- Már nem kell. Semmi nem fog változni. - öleltem meg.
- Köszönöm. - súgta a fülembe és még jobban magához szorított.
- Mi történt? - törölte le a könnyeimet.
Elmeséltem neki a mozit, hogy körbe vitt a városba. Azt is, hogy percek alatt több 100an lettek a kikötőben. A videót is megmutattam neki.
- Nem értem miért nem árulta el. - karolt át.
- Én sem. Ennyire nem lehet megbízni bennem? - néztem rá.
- Nem a te hibád. - puszilta meg a homlokomat.
- Pedig olyan jó volt vele. - szipogtam.
- Biztosan fog keresni és megmagyaráz mindent. - simogatott anya.
- Nem tudom, hogy szeretném-e.
- Ezt neked kell tudni.
- Tudom. - fújtam ki az orrom.
- Ideje aludnod. - tolt el magától.
- Jól van. - álltam fel az ágyról
Anya elköszönt és kiment. Átvettem a piszimet és bebújtam az ágyamba. Felnéztem twitterre és több 10 ezer retwitt, kedvencnek jelölés és néhány 100 komment volt a kép alatt amit felraktam Felixel. Eléggé rosszul éreztem magamat a történtek után így kinyomtam a laptopomat és aludtam. Nem igazán ment és sokszor fel is keltem. 9 órakor meguntam a próbálkozást és inkább felkeltem. A telefonomra rápillantva láttam, hogy 3 üzenet fogadott. Mind Felixtől jött.
1. " Szia nagyon sajnálom az egészet. Tudom, hogy elszúrtam."
2. " Annyira sajnálom. Remélem meghallgatsz."
3. " Hazudtam de szeretnék mindent megmagyarázni."
Nem válaszoltam egyikre se. Elmentem és beültem egy kád vízbe. A fürdés utána benéztem Noah szobájába és még aludt. Letrappoltam a lépcsőn és a konyhába mentem. A hűtőből kikaptam egy zacskós salátát és mikor megfordultam ledöbbentem. Felix ült velem szemben az étkező asztalnál.
- Jó reggelt. - mondta.
- Neked is. - mondtam ledermedve és még a saláta is kiesett a kezemből.
- Anyud be engedett.
- Miért jöttél? - szólaltam meg.
- Meg akarom magyarázni. - felelte.
- Hát jó. Meghallgatlak.
Leültünk a kanapéra és elkezdte mondani. Minden mondatában benne volt a bocsánat és a sajnálom. Bevallotta, hogy nagyon kedvel és annyira jól érezte magát velem, hogy én nem tudtam, hogy ki ő. Ezért nem akarta el mondani. Félt, hogy majd máshogy viszonyulok hozzá.
- Nem haragszom. - mondtam.- De nagyon rosszul esett, hogy ennyire nem mertél megbízni bennem. - Nem tudom mit gondoltam, csak féltem. Tényleg nem úgy ismertelek meg.
- Már nem kell. Semmi nem fog változni. - öleltem meg.
- Köszönöm. - súgta a fülembe és még jobban magához szorított.
2017. február 5., vasárnap
Bejártuk Stockholmot
Megfogta a kezemet és úgy indultunk el. Boldog voltam. Először elvitt a Királyi Palotához. Nagy volt a séta de nem érdekelt.
- Ez gyönyörű. - mondtam.
- Igen, bár a Drotthingholm palota szebb de oda is elviszlek. - magyarázta.
- Örülök, hogy te vagy az idegen vezetőm. - mosolyogtam.
- Örömmel. - hajolt meg. - Igaz be már nem tudlak vinni, de kint is szép. - mondta udvariasan.
- Oh, mí illedelmes. - pukedliztem.
- Ugyan hölgyem. - lépett hozzám és kézen csókolt. - Bármikor.
- Na jó. - nevettem el magam.
- Jó társaság vagy. - nézett a szemembe.
- Te is. - pirultam el. - És most merre? - kérdeztem.
- Skanzen! - kiáltotta.
Én néztem egy nagyot, majd ő kijavította magát.
- Szabadtéri múzeum. Nagyon szép és éjjel-nappal látogatható. - magyarázta.
- Jól hangzik. - feleltem.
Sétáltunk egymás mellett és folyamatosan beszélgettünk. Elmentünk egy nagy szórakozó hely előtt és két fickóba szó szerint belebotlottam.
- Hé!- kiáltottak rám.
- Bocsánat. - védekeztem.
- Oh most nézem milyen kis csinos vagy. - mondta az egyik.
- Békén lehet hagyni. - állt mellém Felix
- Te meg ki vagy? - lépett közelebb hozzánk a másik.
- Szerintem itt a vége a beszélgetésnek. - vette le Felix a sapkáját.
- Bocs, nem akartunk mi balhét. - tette fel a kezét és már tovább is álltak.
- Köszönöm. - öleltem meg.
- Ugyan. - simította meg a hátamat.
- Megyünk? - néztem rá.
- Igen. - tolt el magától és rögtön megfogta a kezem.
- Messze vagy amúgy?
- Még öt perc. - mosolygott rám.
Oda is értünk és egy ilyen régi kis fa kunyhókkal teli domboldalhoz értünk. Nagyon tetszett. Felix körbevezettet az egész helyen majd megálltam és felnéztem a holdra. Elkezdett fújni a szél és összerezzentem. Felix mögém lépett és átölelt, Elpirultam, becsuktam a szemem és csak élveztem a pillanatot.
- Ezt tervezed a nyárra? - kérdeztem.
- Mit? - lepődött meg.
- Hogy minden lányt elhozol ide és mikor fázik átöleled? - nevettem.
- Mindet?
- Hát biztos van sok. - ráztam meg a vállam.
- Nem igazán. - mondta.
- Kissé hihetetlen. - döntöttem félre a fejem.
- Pedig hidd el. - nyomott egy puszit az arcomra oldalról.
Hirtelen kiszakítottam magam az öleléséből és felé fordultam, majd úgy öleltem meg. El se akartam engedni. Azt akartam, hogy örökké tartson az a pillanat. Eltolt magától és a szemembe lógó tincseket odébb rakta. Azt hittem hirtelen, hogy megfog csókolni, de csak adott egy puszit a homlokomra.
- Hova tovább? - kérdeztem kíváncsian.
- Hát... A nemzeti park itt van nem messze. - gondolkozott.
- Rendben. indultam el.
- Másik irány. - húzott vissza és megfogta a kezem.
Útközben elmentünk egy stadion mellett. Sok étterem is volt. Egy templomnál is megálltunk. Mesélt folyamatosan mindenről. Mindennek tudta nagyjából a történetét. Szívesen hallgattam őt. A park ahová elvitt nagyon szép volt és csendes. Végig sétáltunk a parkon és közben mesélt a családjáról és a három legjobb barátjáról. Lassan éjfél volt. A park után elvitt a kikötőbe és közbe én is meséltem a családomról meg a régi barátaimról. A kikötőbe leöltünk.
- Hallgassunk zenét! - kaptam elé a telefonomat. - The Fooo-hoz mit szólsz? - kérdeztem.
- Letöltötted? - kérdezett vissza,
- Nem de youtuben rákeresek. - nyomtam rá a zenei megosztóra.
- Hagyd csak, nekem le van töltve, - szedte elő a saját telefonját.
- Okés. - tettem el a telefonomat.
- Annyira jó. - szólaltam meg mikor elindult.
- Az. - tette le kettőnk közé a telóját.
- Nem énekelsz? Azt mondtad szeretsz. - álltam fel.
- Á most nem. Inkább táncolok. - állt fel mellém.
- Na akkor mutass valamit. - tettem karba a kezem.
Nagyon ügyes volt és mindig ütemre lépett. Igazán profin csinálta és a tánc olyan volt mintha a számhoz lett volna kitalálva. Vége lett és levágódott mellém.
- Jó volt. - mondtam - Felvehetem? - vettem a kezembe a sapkáját.
- Persze. - nézett rám.
- Csinálunk képet? - vettem elő a telefonomat,
- Legyen. - rántotta meg a vállát.
Magához húzott és átölelt. Elkészült az első közös képünk és fel is raktam automatikusan twitterre. Megkérdeztem a twitter nevét és meg jelöltem a posztban. Meg se vártama reakciókat csak visszaraktam a táskámba a telefont.
- Itt az ideje menni. - állt fel mellőlem.
- Oké, de a sapka maradhat? - nyújtottam felé a kezem, hogy felhúzzon
- Nyugodtan. - kapta el a kezem.
Elindultunk hazafelé. Beszélgettünk erről arról. Éppen arról volt szó, hogy másnap eljönne elém és elmennénk megnézni belülről a Drotthingholm palotát, mikor néhány lányt meghallottunk sikoltozni mögülünk. Hátra pillantottam és kb 15 lányt állt ott tök extázisban.
- Baj van? - kérdeztem meg tőlük.
- Felix!!! - rohant felénk az egyik
De követte őt a többi is.
- Mi a.... - próbáltam volna visszalépni Felixhez de a lányok elsodortak.
Körbe vették és én ott álltam egyedül. Egyszer csak egy több lány jelent meg. Úgy döntöttem, hogy feladom és hazamegyek. Írtam közben egy sms-t Felixnek, hogy felejtsen el.
- Ez gyönyörű. - mondtam.
- Igen, bár a Drotthingholm palota szebb de oda is elviszlek. - magyarázta.
- Örülök, hogy te vagy az idegen vezetőm. - mosolyogtam.
- Örömmel. - hajolt meg. - Igaz be már nem tudlak vinni, de kint is szép. - mondta udvariasan.
- Oh, mí illedelmes. - pukedliztem.
- Ugyan hölgyem. - lépett hozzám és kézen csókolt. - Bármikor.
- Na jó. - nevettem el magam.
- Jó társaság vagy. - nézett a szemembe.
- Te is. - pirultam el. - És most merre? - kérdeztem.
- Skanzen! - kiáltotta.
Én néztem egy nagyot, majd ő kijavította magát.
- Szabadtéri múzeum. Nagyon szép és éjjel-nappal látogatható. - magyarázta.
- Jól hangzik. - feleltem.
Sétáltunk egymás mellett és folyamatosan beszélgettünk. Elmentünk egy nagy szórakozó hely előtt és két fickóba szó szerint belebotlottam.
- Hé!- kiáltottak rám.
- Bocsánat. - védekeztem.
- Oh most nézem milyen kis csinos vagy. - mondta az egyik.
- Békén lehet hagyni. - állt mellém Felix
- Te meg ki vagy? - lépett közelebb hozzánk a másik.
- Szerintem itt a vége a beszélgetésnek. - vette le Felix a sapkáját.
- Bocs, nem akartunk mi balhét. - tette fel a kezét és már tovább is álltak.
- Köszönöm. - öleltem meg.
- Ugyan. - simította meg a hátamat.
- Megyünk? - néztem rá.
- Igen. - tolt el magától és rögtön megfogta a kezem.
- Messze vagy amúgy?
- Még öt perc. - mosolygott rám.
Oda is értünk és egy ilyen régi kis fa kunyhókkal teli domboldalhoz értünk. Nagyon tetszett. Felix körbevezettet az egész helyen majd megálltam és felnéztem a holdra. Elkezdett fújni a szél és összerezzentem. Felix mögém lépett és átölelt, Elpirultam, becsuktam a szemem és csak élveztem a pillanatot.
- Ezt tervezed a nyárra? - kérdeztem.
- Mit? - lepődött meg.
- Hogy minden lányt elhozol ide és mikor fázik átöleled? - nevettem.
- Mindet?
- Hát biztos van sok. - ráztam meg a vállam.
- Nem igazán. - mondta.
- Kissé hihetetlen. - döntöttem félre a fejem.
- Pedig hidd el. - nyomott egy puszit az arcomra oldalról.
Hirtelen kiszakítottam magam az öleléséből és felé fordultam, majd úgy öleltem meg. El se akartam engedni. Azt akartam, hogy örökké tartson az a pillanat. Eltolt magától és a szemembe lógó tincseket odébb rakta. Azt hittem hirtelen, hogy megfog csókolni, de csak adott egy puszit a homlokomra.
- Hova tovább? - kérdeztem kíváncsian.
- Hát... A nemzeti park itt van nem messze. - gondolkozott.
- Rendben. indultam el.
- Másik irány. - húzott vissza és megfogta a kezem.
Útközben elmentünk egy stadion mellett. Sok étterem is volt. Egy templomnál is megálltunk. Mesélt folyamatosan mindenről. Mindennek tudta nagyjából a történetét. Szívesen hallgattam őt. A park ahová elvitt nagyon szép volt és csendes. Végig sétáltunk a parkon és közben mesélt a családjáról és a három legjobb barátjáról. Lassan éjfél volt. A park után elvitt a kikötőbe és közbe én is meséltem a családomról meg a régi barátaimról. A kikötőbe leöltünk.
- Hallgassunk zenét! - kaptam elé a telefonomat. - The Fooo-hoz mit szólsz? - kérdeztem.
- Letöltötted? - kérdezett vissza,
- Nem de youtuben rákeresek. - nyomtam rá a zenei megosztóra.
- Hagyd csak, nekem le van töltve, - szedte elő a saját telefonját.
- Okés. - tettem el a telefonomat.
- Annyira jó. - szólaltam meg mikor elindult.
- Az. - tette le kettőnk közé a telóját.
- Nem énekelsz? Azt mondtad szeretsz. - álltam fel.
- Á most nem. Inkább táncolok. - állt fel mellém.
- Na akkor mutass valamit. - tettem karba a kezem.
Nagyon ügyes volt és mindig ütemre lépett. Igazán profin csinálta és a tánc olyan volt mintha a számhoz lett volna kitalálva. Vége lett és levágódott mellém.
- Jó volt. - mondtam - Felvehetem? - vettem a kezembe a sapkáját.
- Persze. - nézett rám.
- Csinálunk képet? - vettem elő a telefonomat,
- Legyen. - rántotta meg a vállát.
Magához húzott és átölelt. Elkészült az első közös képünk és fel is raktam automatikusan twitterre. Megkérdeztem a twitter nevét és meg jelöltem a posztban. Meg se vártama reakciókat csak visszaraktam a táskámba a telefont.
- Itt az ideje menni. - állt fel mellőlem.
- Oké, de a sapka maradhat? - nyújtottam felé a kezem, hogy felhúzzon
- Nyugodtan. - kapta el a kezem.
Elindultunk hazafelé. Beszélgettünk erről arról. Éppen arról volt szó, hogy másnap eljönne elém és elmennénk megnézni belülről a Drotthingholm palotát, mikor néhány lányt meghallottunk sikoltozni mögülünk. Hátra pillantottam és kb 15 lányt állt ott tök extázisban.
- Baj van? - kérdeztem meg tőlük.
- Felix!!! - rohant felénk az egyik
De követte őt a többi is.
- Mi a.... - próbáltam volna visszalépni Felixhez de a lányok elsodortak.
Körbe vették és én ott álltam egyedül. Egyszer csak egy több lány jelent meg. Úgy döntöttem, hogy feladom és hazamegyek. Írtam közben egy sms-t Felixnek, hogy felejtsen el.
2017. február 4., szombat
Első randi - nem rossz randi
Megpróbálom pörgetni a részeket, hogy minél hamarabb felkerüljön az egész történet. Onnantól pedig egyben lehet majd olvasni az egészet. Szóval jó olvasását! xoxo Inez♥
Három kíváncsi fej kandikált ki a konyhapult mögül.
- Randi? - reagált először apa.
- Mégis kivel? - kérdezte anya.
- Fúj. - nyújtotta a nyelvét Noah,
- Igen, a fiúval aki megtalálta a pénztárcámat. Noah te meg viselkedj már. - sűrítettem egy mondatba a mondandómat.
- Nem! - mondta apa.
- Csak egy mozi!
- Mattias, had menjen. - simította meg anya apa vállát.
- De Freja... - szólt apa.
- Mehetsz kicsim. - bólintott anya.
Felmentem a szobámba és az ágyamba ugrottam. Elővettem a telefonomat és felmentem twitterre. Posztoltam életem nagy eseményét és a 4000+ követőmből már reagáltak is. Csináltam egy képet és fel is raktam instára. Pár perc múlva kaptam egy sms-t és Felix-el beszélgettem.
Elköszöntem és boldogan dobtam félre a telefonomat. Elmentem zuhanyozni, majd felvettem a pizsimet. Bebújtam az ágyba és már aludtam is.
"Reggel" fáradtan keltem. Mondjuk az a "reggel" délután 2 óra volt. Lebotorkáltam a lépcsőn és leültem a fotelba.
- Kérsz ebédet? - szólt anya a konyhából.
- Igen. - nyögtem ki,
- Akkor gyere. - rakta le a levest az ebédlő asztalra.
- Megyek. - tápászkodtam fel a kényelmes helyemről.
- Tejfölös pulykahúsos gomba leves. A kedvenced. - mondta anya.
- Hm tudtam. A legjobb illat. - ültem le az asztalhoz.
- Jó étvágyat. - adott puszit a fejemre anya mikor elment mellettem.
- Köszi. - kezdtem enni.
- És hánykor mentek moziba? - kérdezte.
- 6-ra itt lesz azt mondta. - mondtam két kanál leves között.
- Szóval eléd jön. - ült le mellém.
- Igen. Baj lenne ha kicsit később érnék haza? - néztem rá.
- Mennyi az a kicsit később?
- Éjfél után?!
- Olyan sokáig csak nem tart a mozi. - húzta a száját.
- Na.
- Max 2! Semmivel sem több! - adta be a derekát.
- Köszönöm!! Te is eddig voltál elengedve az első randidon? - kérdeztem.
- Hát valahogy úgy. - biccentett.
- Apuval volt a randi?
- Nem. - vágta rá
- Hanem? - kerekedett el a szemem.
- Mikor olyan idős voltam, mint te apád bátyja tetszett. Én is neki de egy vacsora után náluk megismertem apádat és hát nemsokkal később összejöttem vele. - mesélte.
- Ne már, hogy Elliot bácsival voltál! - tátottam a számat.
- Az csak 1 év volt. - állt fel mellőlem.
- Azta. - nevettem. - Amúgy apa és Noah? - néztem körül.
- Apa - fia nap van a munkahelyén. - vette el előlem a tányért.
- De jó. - álltam fel.
- Nem kéne lassan készülődnöd? Mert ahogy téged ismerlek az körülbelül 3 óra. - kérdezte mosogatás közben.
- Úristen már 3 óra! - néztem a telefonomra és felrohantam a szobámba.
Elmentem zuhanyozni, hajat is mostam. Megszárítottam és a rakoncátlan nem jól álló tincseket besütöttem. Elég gyorsan eltelt az idő így annyi időm volt még, hogy felöltözzek és feldobjak egy natúr sminket. Az új felsőmet vettem fel egy fekete nadrággal és ehhez az új cipőmet. Éppen a fürdőben voltam és a sminkemet csináltam amikor csengettek. Gyorsan befejeztem és a hátamra kaptam a kis hátizsákomat. Utána rohantam is le.
- Szia. - köszönt Felix mikor meglátott a lépcsőn.
- Szia. - álltam meg előtte.
- Anyukád beengedett. - mosolygott.
- Anya kapok pénzt? - indultam el a konyha felé.
- Nem kell! Mindent én állok. - fogta meg a kezem.
- OH komolyan? - néztem vissza rá.
- Persze. - biccentett.
-Hát jó. Akkor szia anya! - kiáltottam.
- Sziasztok! - intett a konyhából.
- Csókolom. - köszönt Felix is és elindultunk.
- Mit nézzünk? - kérdezte.
- Hát én valami vígjátékra gondoltam. - motyogtam.
- Huh oké. - könnyebbült meg. - Azt hittem, hogy valami romantikusat akarsz majd. - sóhajtott.
- Azt csak barátnőkkel szeretek nézni. - nyugtattam meg.
- Éljen. - nevetett.
Elsétáltunk a plázába és megvettük a jegyeket. Bevásároltunk kajából is és beültünk a terembe. A film oltári jó volt, rengeteget nevettünk. A filmnek olyan 9 órakor lett vége.
- Akkor haza? - kérdeztem amikor kiértünk a plázából.
- Nem, megmutatom neked Stocholmot! - mosolygott rám.
- Rendben, méh úgy sem láttam. - örültem.
Három kíváncsi fej kandikált ki a konyhapult mögül.
- Randi? - reagált először apa.
- Mégis kivel? - kérdezte anya.
- Fúj. - nyújtotta a nyelvét Noah,
- Igen, a fiúval aki megtalálta a pénztárcámat. Noah te meg viselkedj már. - sűrítettem egy mondatba a mondandómat.
- Nem! - mondta apa.
- Csak egy mozi!
- Mattias, had menjen. - simította meg anya apa vállát.
- De Freja... - szólt apa.
- Mehetsz kicsim. - bólintott anya.
Felmentem a szobámba és az ágyamba ugrottam. Elővettem a telefonomat és felmentem twitterre. Posztoltam életem nagy eseményét és a 4000+ követőmből már reagáltak is. Csináltam egy képet és fel is raktam instára. Pár perc múlva kaptam egy sms-t és Felix-el beszélgettem.
Elköszöntem és boldogan dobtam félre a telefonomat. Elmentem zuhanyozni, majd felvettem a pizsimet. Bebújtam az ágyba és már aludtam is.
"Reggel" fáradtan keltem. Mondjuk az a "reggel" délután 2 óra volt. Lebotorkáltam a lépcsőn és leültem a fotelba.
- Kérsz ebédet? - szólt anya a konyhából.
- Igen. - nyögtem ki,
- Akkor gyere. - rakta le a levest az ebédlő asztalra.
- Megyek. - tápászkodtam fel a kényelmes helyemről.
- Tejfölös pulykahúsos gomba leves. A kedvenced. - mondta anya.
- Hm tudtam. A legjobb illat. - ültem le az asztalhoz.
- Jó étvágyat. - adott puszit a fejemre anya mikor elment mellettem.
- Köszi. - kezdtem enni.
- És hánykor mentek moziba? - kérdezte.
- 6-ra itt lesz azt mondta. - mondtam két kanál leves között.
- Szóval eléd jön. - ült le mellém.
- Igen. Baj lenne ha kicsit később érnék haza? - néztem rá.
- Mennyi az a kicsit később?
- Éjfél után?!
- Olyan sokáig csak nem tart a mozi. - húzta a száját.
- Na.
- Max 2! Semmivel sem több! - adta be a derekát.
- Köszönöm!! Te is eddig voltál elengedve az első randidon? - kérdeztem.
- Hát valahogy úgy. - biccentett.
- Apuval volt a randi?
- Nem. - vágta rá
- Hanem? - kerekedett el a szemem.
- Mikor olyan idős voltam, mint te apád bátyja tetszett. Én is neki de egy vacsora után náluk megismertem apádat és hát nemsokkal később összejöttem vele. - mesélte.
- Ne már, hogy Elliot bácsival voltál! - tátottam a számat.
- Az csak 1 év volt. - állt fel mellőlem.
- Azta. - nevettem. - Amúgy apa és Noah? - néztem körül.
- Apa - fia nap van a munkahelyén. - vette el előlem a tányért.
- De jó. - álltam fel.
- Nem kéne lassan készülődnöd? Mert ahogy téged ismerlek az körülbelül 3 óra. - kérdezte mosogatás közben.
- Úristen már 3 óra! - néztem a telefonomra és felrohantam a szobámba.
Elmentem zuhanyozni, hajat is mostam. Megszárítottam és a rakoncátlan nem jól álló tincseket besütöttem. Elég gyorsan eltelt az idő így annyi időm volt még, hogy felöltözzek és feldobjak egy natúr sminket. Az új felsőmet vettem fel egy fekete nadrággal és ehhez az új cipőmet. Éppen a fürdőben voltam és a sminkemet csináltam amikor csengettek. Gyorsan befejeztem és a hátamra kaptam a kis hátizsákomat. Utána rohantam is le.
- Szia. - köszönt Felix mikor meglátott a lépcsőn.
- Szia. - álltam meg előtte.
- Anyukád beengedett. - mosolygott.
- Anya kapok pénzt? - indultam el a konyha felé.
- Nem kell! Mindent én állok. - fogta meg a kezem.
- OH komolyan? - néztem vissza rá.
- Persze. - biccentett.
-Hát jó. Akkor szia anya! - kiáltottam.
- Sziasztok! - intett a konyhából.
- Csókolom. - köszönt Felix is és elindultunk.
- Mit nézzünk? - kérdezte.
- Hát én valami vígjátékra gondoltam. - motyogtam.
- Huh oké. - könnyebbült meg. - Azt hittem, hogy valami romantikusat akarsz majd. - sóhajtott.
- Azt csak barátnőkkel szeretek nézni. - nyugtattam meg.
- Éljen. - nevetett.
Elsétáltunk a plázába és megvettük a jegyeket. Bevásároltunk kajából is és beültünk a terembe. A film oltári jó volt, rengeteget nevettünk. A filmnek olyan 9 órakor lett vége.
- Akkor haza? - kérdeztem amikor kiértünk a plázából.
- Nem, megmutatom neked Stocholmot! - mosolygott rám.
- Rendben, méh úgy sem láttam. - örültem.
A göndör tincseim
ÚJ rész nektek! xoxo Inez ♥
- Ismerted azt a lányt? - néztem rá.
- Nem. - felelte.
- De tudta a neved. - mondtam.
- Dehogy. - vágta rá.
- Hallottam.
- Akkor rosszul hallottad. - rakta vissza a fejére a sapkát.
- De kellett futni? - vontam kérdőre.
- Szeretek futni. - hallottam a hangjában az improvizálást.
- Aha. - tettem csípőre a kezem.
- Felix! - hallottunk egy kiáltást.
Felix magával rántott és a következő pillanatban egy kis résben álltunk két ház között és a mellkasához szorított. Eléggé kínos volt a helyzet, de élveztem. Láttam, ahogy a lány elfut jobbra és vártunk még pár percet. Felix kilépett a résből és elengedett.
- Sajnálom. - mondta piros fejjel.
- Magyarázat? - kérdeztem.
- Na jó. Az egyik volt barátnőm és folyton zaklat. Muszáj elbújnom előle. - felelte egyszerűen.
- Miért nem mondtad? - sóhajtottam.
- Nem akartam. - pillantott a földre.
- Akkor mennyünk haza. - fogtam meg a vállát.
- Jó. - nézett a szemeimbe.
Elindultunk hazafelé és beszélgettünk. Mesélte, hogy szeret énekelni és táncolni. Régebben Parkour-ott is. Sok mindent elmondott magáról. De én is elmondtam pár dolgot.
- Most van valami kedvenc zenéd? - kérdezte.
- Hát eddig kétszer hallottam a rádióban a The Fooo Wild Hearts számát de nagyon megtetszett. gondolkoztam.
- Ismered őket? - torpant meg.
- Nem, Csak megtetszett az a szám. Valamikor rákeresek és letöltöm. - mosolyogtam.
- Értem. - indult el ismét.
- Te is ismered őket? - kérdeztem.
- Igen. Jó számaik vannak. - mondta majd elkezdte dúdolni a számot.
- Majd meghallgatom az tuti. - mondtam.
- Csak ajánlani tudom. - nevetett.
Sétáltunk tovább egészen addig amíg a házunkhoz nem értünk.
- Hát itt vagyunk. - álltam meg a kapu előtt.
- Szép nagy ház. - nézett fel.
- Igen, Nagyon tetszik. Amúgy nem jössz be? - pirultam el.
- Most nem. - felelte. - Majd legközelebb. - mosolygott rám.
- Ő, rendben. - mondtam kínosan.
- De mit szólnál ha holnap elmennénk moziba? - kérdezte kapásból.
- Rendben. Hánykor?
- 6 óra? - kérdezte.
- Oké.
- Akkor holnap itt leszek 6-ra. lépett hozzám közelebb.
- Igen. - pirultam el.
Közelebb hajolt hozzám és a fülemhez emelte a száját.
- Nagyon tetszik a hajad. Gyönyörűek a szőke göndör tincseid. - fejezte be és adott egy puszit. - Akkor holnap. - lépett hátra és elsétált.
Megvártam még látóhatáron kívülre kerül és befutottam a házba.
- Holnap randim lesz! - kiáltottam.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)