Felix Sandman

Hali Cukiim! Meghoztam  a következő részt és íme a várt találkozást Jó olvasást és iratkozzatok fel!♥ xoxo Inez



Ott álltam és vártam. Egyszer csak valaki megfogta a vállam. Megfordultam.
- Felix? - néztem a fiúra akin egy sapka és napszemüveg volt.
- Igen. - mosolygott. - Mehetnénk valami nyugisabb helyre? - kérdezte.
- Persze. - mondtam.
Elindult befelé és egy kebabos felé mentünk. Megálltunk és váltott a török csávóval pár szót és kinyitotta a kis ajtót ami a pult mögé vezetett.
- Mennyetek és üljetek le. A kisasszony is kér valamit? - nézett rám a büfé főnöke.
- Egy gyrost. - válaszoltam.
- Akkor két gyros. - vette magához a kését.
- Gyere. - kapta el a karom Felix és maga után húzott.
Bementünk egy kis helyiségbe volt ott egy hűtő és néhány kis polc. Onnan pedig egy másik helységbe mentünk.
- Ülj le. - húzta ki nekem a széket.
- Köszönöm. - foglaltam helyet. - Nem veszed le a sapkádat és a szemüveget? - néztem rá furán.
- Hát jó, de akkor ne sikoltozz  meg ilyenek. - mondta
- Ö.. oké. - mondtam bizonytalanul.
Levette a szemüvegét és a sapkát is, megláttam a már ismerős kék szempárt.
- Nagyon szép a szemed. - néztem rá.
- Ó köszönöm. - lepődött meg. - Semmi sikítás vagy valami? - kérdezte gyanakvóan.
- Kellene? - kérdeztem.
- Ö nem, csak vicceltem. - nevetett kínosan.
- Oké. - mondtam.
- Amúgy téged hogy hívnak? - kérdezte.
Nyilván udvariasságból kérdezte meg hisz a tárcámban biztos megnézte az irataimat.
- Kajsa Lindberg- feleltem.
- Milyen ritka neved van. - dicsért.
-  Amúgy miért itt bent vagyunk? - néztem körül.
- Ö, nem szeretem a felhajtást, meg Burham a haverom.
- Értem, Van valami amit nem mondasz el? Furcsa vagy. - néztem a szemébe.
- Nem, nincs. - pillantott félre és a fejéhez kapott.
- Hát jó. - dőltem hátra.
- Amúgy itt a pénztárcád. - rakta le elém a fekete szegecses  darabot.
- Nagyon szépen köszönöm. - vettem el és a táskámba raktam.
- Merre laksz? - kezdeményezte a normális beszélgetést.
- Pár utcányira. Tegnap költöztünk ide. - feleltem.
- Kólát? - jött be Burham két pohárral.
- Köszönöm. - néztem fel rá.
- És te hány éves vagy? - kérdeztem.
- 16. - válaszolta.
- Tényleg? - lepődtem meg.
 - Igen. Te idősebb vagy?
- Nem, csak 15. - legyintettem.
- Huh akkor jó. - mosolyodott el. - Honnan költöztetek ide?
- Halmstadból. - ittam bele a kólámba. - Neked mi a teljes neved?
- Felix Sandman. - vette a kezébe a poharát.
- Te idevaló vagy? - kérdeztem.
- Igen. Apám nem teljesen svéd. - mondta.
- Ja értem. Az én családom szín tiszta svéd. - mosolyodtam el.
- Az tök jó. Az angol megy? - kérdezte,
- Yes, I can speak English. - válaszoltam kapásból.
- Oh that's cool. - nevetett.
- Jó fej vagy. - mondtam hirtelen.
- Te pedig nagyon vicces. - mosolygott.
- Nem is. -pirultam el.
- De. - fogta meg  a kezem ami az asztalon volt.