Sziasztok!!! Újabb késéssel de megérkezett az új rész! Remélem tetszik a sorozat és immár nagyjából képbe kerül az új főszereplő! Juppi, na jó olvasást! xoxo Inez.
- Itt vannak már a kamionok? - kérdeztem.
- Igen.Elkezdték behordani a nappali a bútorokat, a szobátok majd akkor ha ott leszünk. - felelte.
- Anya, ha hazaértünk megnézed mi vettünk? - hajolt előre Noah.
- Igen de majd csak este ha néz ki valahogy a ház. - válaszolta.
A rádiót hallgatva telt el az utunk.
- Itt is vagyunk. - állt meg anya a kocsifeljáró előtt.
- Úristen, ez sokkal nagyobb és szebb, mint a régi. - szálltam ki a kocsiból.
- Gyertek be. - szólt ki apa.
Elindultunk be a házba. Hatalmas nappali tárult elém. Megemelt mennyezet, kandalló. Egy nagy konyha, nagyobb mint a régi.
- Gyerekek mennyetek fel megnézni a szobátokat, gondolom a sajátotokra ismertek majd. - mondta apu.
- Király! - rohantam fel rögtön a lépcsőn.
Résre nyitva volt az ajtó. Beléptem és egy nagy kék szoba volt az ajtó mögött. De a legjobb az volt, hogy saját fürdőm is volt hozzá.
- Anya ez biztos az én szobám? - kérdeztem mikor megpillantottam az ajtóban.
- Azért lett ez a te szobád mert ez hatalmas és már régóta szeretnél saját fürdőt. - magyarázta.
- Köszönöm. - öleltem meg.
- Hozhatják a bútorokat? - kérdezte.
- Igen. - mosolyodtam el.
Szépen lassan felhozták a bútorokat. Kezdték az ágyammal, jött a két szekrényem, aztán a kisebb szekrénykéim, az asztalalom és székem, és végül felkerült a falra mind a két könyves polcom.
- Na jöhetnek a dobozok? - nyitott be apu.
- Igen. - indultam el lefelé.
Tízszer fordultam mire felhordtam az összes dobozomat, de még volt a 4 vagy 5 ruhás zsák plusz az ágyneműm és akkor még a kocsiból ki se szedtem a táskámat, a bőröndömet és a ma vásárolt dolgokat. Na meg még a cipős doboz is ott volt ami a kamion legmélyén bújt meg. Elkezdtem kipakolni könyvespolcomra a könyveket. Szépen sorba rendeztem őket, jöhetett a maradék 7 doboz. A kacatjaim, sulis felszereléseim, mindet kipakoltam és kerítettem nekik helyet. A fürdőbe vittem a szépítkező dolgaimat. Lementem a zsákokért. Anya segített felhozni és még elpakolni is.
- Köszönöm. - akasztottam be az utolsó ruhámat a szekrénybe.
- Szívesen. - mondta majd összegyűrte a zacskókat. - Még kell valami? - kérdezte.
- Még a kocsiból felhozom a dolgaimat. - zártam be a ruhásszekrényemet.
Anyával lesétáltam és ő el is kezdte a pakolást a nappaliban. Én kimentem a kocsihoz és behoztam a dolgaimat. Felvittem és leraktam az ágyra. A táskámat felakasztottam a szekrény oldalán lévő fogasra. A laptopomat kiraktam az asztalra és töltőre dugtam. Beállítottam a hangfalamat is és hozzákötöttem a géphez. Kapcsoltam zenét a lejátszólistámról és az ágyneműmet előszedtem. Elrendeztem az ágyon és végre kiszedhettem az új holmikat a táskákból.
- Noah! - kiáltottam és egy perc múlva már az ajtóban is állt.
- Felhoztad őket? - lépett be.
- Igen. - feleltem.
Noah leült mellém és anyának írtam egy üzenetet. "Családi progi a szobámba!", küldtem el. Pár perc múlva anya és apa az ajtóba állt.
- Na mit vettetek? - ült le apa az ágyra.
- Kíváncsiak vagyunk. - húzta anya a székemet az ágyhoz.
Megmutattunk nekik mindent. Anyunak különösen tetszett a felső amit a H&M-be vettem. Apának pedig a cipő. De Noah dolgai is bejöttek nekik.
- Na és a visszajáró? Vagy minden pénzt elvertetek? - kérdezte apu.
- Adom! - túrtam bele a táskámba. - Úristen! - kiáltottam - Hol van a tárcám? - néztem bele a táskámba mikor nem találtam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése