Megtetszett

Új részt hoztam nektek embik!! Jó olvasást!♥ xoxo Inez



- Oh. - pirultam el még jobban mikor ránéztem a kezeinkre.
- Jaj ne haragudj! - kapta el  kezét.
- Semmi gond. - néztem félre.
- Itt is van a gyros. - jött be Burham és lerakta elénk a tányérokat.
- De jól néz ki. - néztem rá a kajára.
- Ugyan. - legyintett a török és már magunkra is hagyott.
- Mész valamerre a nyáron? - vette a kezébe a gyrosát Felix.
- Hát úgy volt, hogy Londonba megyünk a családdal, de mivel jött a költözés így mégse. Max nyár végén egy két napra. - magyaráztam. - És te?
- Hát múlthéten voltam Franciába és egy hónap múlva megint megyünk LA - ba. - felelte két harapás között.
- Gya, családi nyaralás? - csodálkoztam.
- Á...- akadt meg.- Valami olyasmi. - mondta.
- De jó neked. - sóhajtottam.
- Eltudom intézni, hogy jöhess. - nézett rám.
- De hisz nem is ismersz. - vágtam rá
- Addig még megismerhetlek. - mosolygott.
- Igazad van. - értettem egyet.
- Majd meglátjuk. - ivott bele a kólájába
- Te már meg is etted? - néztem a tányérjára meglepetten.
- Éhes voltam. - vigyorgott.
- Egészségedre. - biccentettem.
- Köszi de egyél. - mutatott a félig megevett gyrosomra.
- Kéred? - kérdeztem meg.
- Edd meg. - rázta a fejét.
- Én már nem kérem. - toltam felé.
- Biztos?
- Igen.
- Akkor köszi. - vette maga elé a tányéromat.
- Nagyon szívesen. - legyintettem
- Kisasszonynak ízlett? - jött be a gyrosos.
- Nagyon finom volt. - dicsértem.
- Örülök. Felix kérsz még? - kérdezte a török.
- Nem, köszi. -kapta be az utolsó falatot.
- És mennyi lesz? - vettem elő a pénztárcámat.
- Felix barátja az én barátom is. Felix barátai ingyen esznek. - mondta Burham.
- Hát köszönöm akkor. - tettem el a tárcám.
- Amúgy mehetünk? - itta meg az utolsó korty kólát.
- Persze. - álltam fel.
Felvette a szemüveget és a sapkát majd elindult ki az üzletből. Elköszöntünk Burhamtól és Marytől. Kimentünk a plázából és felajánlotta, hogy haza kísér. Hazafelé elég furcsán viselkedett, jobbra-balra kapkodta a fejét.
- Baj van vagy keresel valakit? - szólaltam meg.
- Jaj bocsi, mond még egyszer. - nézett rám.
- Baj van? - ismételtem meg.
- Nincs. - vigyorgott.
- Hát oké. - válaszoltam elnyújtva,
- Felix? - állt meg velünk szemben néhány méterre egy lány.
Megragadta a kezem és behúzott egy utcába. Végigrohantunk rajta majd megálltunk. Lekapta a sapkáját majd beletúrt a hajába.  Helyes és szívdöglesztő volt. Azt hiszem abban a pillanatban megtetszett.